Page images
PDF
EPUB

XXII.

ΟΡΕΣΤΗΣ.

Ω ΜΗΤΕΡ, ἱκετεύω σε, μὴ 'πίσειέ μοι
τὰς αἱματωποὺς καὶ δρακοντώδεις κόρας·
αὗται γάρ, αὗται πλησίον θρώσκουσί μου.

Ω Φοῖβ', ἀποκτενοῦσί μ' αἱ κυνώπιδες, γοργῶπες, ἐνέρων ἱέριαι, δειναὶ θεαί.

Μέθες· μία οὖσα τῶν ἐμῶν Ἐρινύων
μέσον μ' ὀχμάζεις, ὡς βάλῃς μ' εἰς Τάρταρον.

Δὸς τόξα μοι κερουλκά, δῶρα Λοξίου,
οἷς μ' εἶπ ̓ Απόλλων ἐξαμύνεσθαι θεάς,
εἴ μ' ἐκφοβοῖεν μανιάσιν λυσσήμασι.

Οὐκ εἰσακούετ', οὐχ ὁρᾶθ' ἑκηβόλων
τόξων πτερωτὰς γλυφίδας ἐξορμωμένας ;
ἃ, α· τί δῆτα μέλλετ'; ἐξακρίζετ ̓ αἰθέρα
πτεροῖς· τὰ Φοίβου δ' αἰτιᾶσθε θέσφατα.
ἔα. τί χρῆμ ̓ ἀλύω, πνεῦμ ̓ ἀνεὶς ἐκ πνευμόνων ;
ποῖ ποῖ ποθ ̓ ἡλάμεσθα δεμνίων ἄπο ;
ἐκ κυμάτων γὰρ αὖθις αὖ γαλήν ̓ ὁρῶ.
ξύγγονε, τί κλάεις, ὄμμα θεῖσ ̓ εἴσω πέπλων ;
αἰσχύνομαί σοι μεταδιδοὺς πόνων ἐμῶν,
ὄχλον τε παρέχω παρθένῳ νόσοις ἐμαῖς.
μὴ τῶν ἐμῶν ἕκατι συντήκου κακῶν.

Eurip. Orest.

1

XXII.

Orestes.

His furit, his amens Dirisque agitatus Orestes,
Eripiens ægro pallida membra toro.

"Mater Io! miserere! en juxta insultat Erinnys!
En quatit ultrici flagra facesque manu!

Phœbe juva! fremit en! fremit illa infecta recenti
Sanguine! Gorgoneas insonat illa minas!

Tartara! nonne vides? inhiant mihi Tartara! raptumque
Horribili amplexu torva Megæra trahit !

Phoebe juva! tu caussa mali, tua jussa secuto

Da pharetram, in Furias da mihi tela meas!
Ite procul! procul ite! volat levis ecce sagitta!
Vindicet imperium Delius ipse suum!
Jam fugiunt audin' stridentes aëre pennas?
Audin'? jamque procul sibila dira sonant!
Hei mihi! quo rapior? quianam spuma ora madescunt?
Sudantque, et raptim membra agitata tremunt?

Vix in languentes redit æger spiritus artus,
Et datur in tantis, heu! mora parva malis.

O dilecta soror, nostro confecta dolore,

Quorsum adeo peplis os adoperta gemis ? Cur video tibi, dum nostros solare labores, Virgineos luctu deperiisse dies?

Eripe te his lacrymis; neque enim, carissima, vellem

Te mecum has miseras participare vices."

G.

XXIII.

Song.

COME away, come away, death,
And in sad cypress let me be laid ;
Fly away, fly away, breath;

I am slain by a fair cruel maid.
My shroud of white, stuck all with
O, prepare it;

My part of death, no one so true
Did share it.

On

Not a flower, not a flower sweet,

my

yew,

black coffin let there be strown;

Not a friend, not a friend greet

My poor corpse, where my bones shall be thrown:

A thousand thousand sighs to save,

Lay me, O, where

Sad true lover never find my grave,
To weep there.

Shakspeare.

LIE on

XXIV.

Detraction.

while my revenge shall be

To speak the very truth of thee.

Earl Nugent.

XXIII.

ΜΟΛΕ δὴ μόλε μοι, Θάνατο, εὐχομένῳ,
πλευρὰν δ' ἐχέτω κυπάρισσος ἐμήν·
ἀπὸ δῆτ ̓ ἀπό μοι πνεῦμα ποτᾶσθω,
κτείνει γὰρ ἁβρὰ κτείνει με κόρη.
νῦν δὴ λευκὴν ἐσθῆτα νεκρῶν,
μελανόστικτον σμίλακι πᾶσαν,
σπεύσατ' ἐμὴν χάριν, ᾧ ξυναρέσθαι
τῶν πιστοτάτων οὐδ ̓ εἰς ἄρ ̓ ἔτλη
μοίραν θανάτου.

μηδ' ἐπὶ πλεκτὴν χάριν ἀνθήρη
βαλέτω τις ἐμῇ λάρνακι λυγρᾷ·
μηδέ τις ὀστᾶ πρόβλητα φίλων
καὶ σῶμ ̓ ἐπίδῃ δείλαιον ἐμόν.
μῆχος δ' ἀχέων μυριοπληθῶν,
ἀποκρύψαθ ̓ ὅπου μή τις ἑταίρων
πλαγχθεὶς δυσέρως

τύμβον παρ' ἐμὸν γόον ἥσει.

XXIV.

Detrectator.

IMPUNE tot nobis ut ingeras

Tam falsa tu convicia!

Plectere, pœnam dans gravissimam :

De te quod est verum audies.

J. R.

G.

XXV.

To Celía.

DRINK to me only with thine eyes,
And I will pledge with mine;
Or leave a kiss but in the cup,

And I'll not look for wine.

The thirst that from the soul doth rise
Doth ask a drink divine;

But, might I of Jove's nectar sip,
I would not change for thine.

I sent thee late a rosy wreath,
Not so much honouring thee,
As giving it a hope, that there
It might not withered be:
But thou thereon didst only breathe,

And sent'st it back to me;

Since when it grows, and smells, I swear,

Not of itself, but thee.

Ben Jonson.

« PreviousContinue »